Úgy látszik, hogy a facebook oldal létrehozása nem járható út arra, hogy Lacinak méltó emléket állítsunk. Megértjük a facebook szabályait, hiszen azt a rendszert a szabályzatuk szerint élő emberek közti kapcsolatokra építik. Elsőre fájt, hogy jelzés nélkül törölték az oldalt, és Lacit ezzel újra eltűntették. Mi pontosan ezt nem akarjuk. Mi ragaszkodunk hozzá. Nem akarjuk, hogy csak úgy eltűnjön és azt sem, hogy mi mindannyian, akik szerettük és tiszteltük, csak hallgassunk róla. Sokan visszajeleztétek őt barátotoknak egy pár nap alatt, majdnem háromszázan. Látszik, hogy Laci nem csak emlékeiben, hanem valósan érint minket.

Arra hívunk titeket, és a magunk részéről is arra törekszünk, hogy ne adjuk fel. Mi nem csupán a világ szemében élőnek tartott kapcsolatokra, hanem azokra a kapcsolatokra is építünk, akikhez Isten köt minket. Szeretnénk, ha ez az oldal elérhető lenne, és kérünk, hogy osszátok meg facebookon is. Kommenteket lehet írni ide is, sőt ha kontót nyit valaki, akkor követheti a blogot, hogy értesüljön minden változásról. Ma már azt gondoljuk, hogy az internet is segíthet abban, hogy helye legyen egy ilyen közösségnek. Örömteli, hogy tíz nap alatt majd négyszázan látogattátok a blogot. Ez emberileg nagyon motiváló.

Laci, te sok embert kötsz össze itt a földön egymással, és most már az égiekkel is beszélsz érdekünkben.

Kedves Olvasó Barátunk!

Egy szorosabb baráti kör vagyunk, akik úgy láttuk jónak, hogy egy esélyt adjunk a találkozásra ezen a felületen. Sokan vagyunk, akik szerettük Lacit, és amióta elment azóta sok minden feljön a vele való találkozásokból. Vannak közösen megélt örömeink, és vannak tapasztalataink a küzdelmeiről is. Van, aki csak egy szóra emlékszik tőle, van, aki egy kedves mosolyra, de van, aki egy könnyre, és van, aki egy elhúzódó fájdalomra. Talán általunk is kimondhatja még egyszer mindazt, amit tőle hallottunk, és most már ránk van bízva. Talán ezen a fórumon jobban megismerhetjük, hogy ki is volt. Laci, egy megismételhetetlen ember volt. Az, hogy elment még egyedibbé teszi őt most számunkra. Rövid idő alatt sokat hagyott ránk. Most ezt szemléljük. Legyetek társaink a közös emlékezésben, ami nem emlék ápolás, hanem élő emlékezetté, köztünk élő Lacivá akar lenni. 

RIP Laci, élj tovább közöttünk!

ps. hozzászólásodban te is gazdagíthatod közös tapasztalatunkat.